Nyárvégi fotózás Székesfehérváron

Székesfehérvárra már régóta szerettem volna elmenni fotózás céljából, bár már többször is voltam itt átutazóban, akkor csak a vasútállomás szűk környezetében tevékenykedtem. Nyár végén végre megcsináltam ezt a kirándulást, bár szokás szerint a nap egy részében felhős idő volt, így nem készíthettem annyi képet, mint terveztem.

Nyolc után nem sokkal érkeztem a város vasútállomására. A helyi járműállomány körülbelül 60-70 buszból áll, ennek kb. negyede (16 darab) Ikarus 280-as, valamint van négy darab C80-as, és egy 283-as is, utóbbit láttam, fotózni sajnos nem sikerült.

A Mercedes-Benz O345G Conecto csuklósok szintén meghatározói a fehérvári utcaképnek, 2003-2006 között 12 darab állt forgalomba a helyi üzemnél, valamint további példányok a helyközi járatokon. A kép lehet, nem a legjobb minőségű, viszont a hangulata tetszik.

Kimentem a Könnyűfémműhöz, itt az üzemen kívül egy kisebb lakótelep is van, illetve a belváros felől egy családi házas, kertvárosi részen lehet idejutni. A 14-esen, amivel mentem, pont kifogtam AOA-330-at, az egyetlen fehérvári, Classic homlok- és hátfallal felújított Ikarus 280-ast.

A 14-esen kívül a 17-es és a 20-as is idejár, meg még néhány, csak műszakváltáskor közlekedő műszakos járat. A szóló állomány gerincét a használtan beszerzett Volvo SN12-esek alkotják.

Ezután bementem a belvárosba, a pláza melletti felüljáróról sikerült kilőni a Balaton Volán egyik Ikarus 386-osát.

Mint köztudott, Debrecenben, 2009-ben a szolgáltató váltás keretében 100 darab, Székesfehérváron összeszerelt Volvo-Alfa Cívis 12 típusú busz állt forgalomba. A két prototípus azonban itt helyben lett üzembe helyezve, az egyik példány már megkapta a fehérvári helyi színezést, a másik azonban még debreceni festésben közlekedik.

Míg 280-as csuklósból még muzsikál néhány, Ikarus 260-asból már csak ez az egy darab van szolgálatban, így örültem, hogy sikerült elcsípni.

Székesfehérváron az 1920-as években indult meg az autóbuszközlekedés, de jelentős fejlődésre csak a II. világháború utáni időszakban került sor. 1976-ban teljesen átszervezték a helyi vonalhálózatot, ekkor alakult ki a máig is élő decentrumos rendszer, ahol minden irányító végállomás kapott egy saját tízes helyiértéket a vonalai számára. Három helyen létesült decentrum: Szedreskerti Intézet, korábban Pintér K. lakótelep (10-es járatok), Jancsár utca, korábban Münnich lakótelep (20-as járatok) és Vasútállomás (30-as járatok). A ’90-es években az egyre zsúfoltabbá váló helyközi autóbuszállomásról induló néhány helyi járatnak, illetve a gazdaságosság jegyében a Szedreskertbe egyre üresebben közlekedő (betét)járatok egy részének új decentrum létesült a buszállomás melletti Csapó utcában, megkapva a 40-es számcsoportot.

A Csapó utcától nincs is olyan mesze a Jancsár utcai végállomás. 2010-ben a 26 és 26A vonalakat alvállalkozásba adták a VT-Transmannak, aki a feladatra használt, de alacsonypadlós MAN NG 272-eseket vásárolt Németországból, mint az a jobboldali képen is látható.

2008-2009-ben a Volán is forgalomba állított néhány használt Volvo 7000A csuklóst.

Az elmúlt években szintén használt DAB gázbuszok is közlekedtek, de azokat a közelmúltban leállították. Így szükség van néhány, eredetileg a helyközi flottába szánt Volvo SN12-re is.

Ez pedig egy városi festésű példány a Várkörútnál.

Négy kép a pár éve felújított helyközi pályaudvarról.

A helyi közlekedésben van néhány csúcsidei munkásjárat, amiket forda szerint helyközi kocsik végeznek.

A buszállomás melletti Palotai út kedvelt fotóhely, nem véletlenül. Délben süt jó irányból a nap és szinte percenként jön valami. Sikerült kifogni többek között az egyetlen Ikarus 435-öst és a három Ikarus 412-es egyikét is.

Ezután a Budai útról kikanyarodó kocsikat fotóztam. A helyi állományban négy darab Volvo-Alfa Localo található, és a képen látható 054-es kivételével BKV flottaszínt viselnek.

Két Mercedes ugyanott.

Kicsit később visszamentem a Csapó utcába, a napállás változásával már a másik oldalról is lehetett fotózni, és így a 260-ast is sikerült ajtósból kilőni.

A következő fotóhely a Széchenyi utcán volt, a délutáni műszakváltás közeledtével itt rövid idő alatt sok busz menet le a város déli részén lévő ipari területekre. Sajnos az időjárás nem volt partner ezek megörökítésében.

A délutáni csúcsban szerettem volna még a város keleti, kertvárosi területein is fotózni, de a borús idő miatt ennek nem láttam értelmét. Késő délután még előfordult némi napsütés, ezért kinéztem a szedreskerti decentrumhoz, ahol nem várt kihaltság fogadott, ellenben nagyon kellemes hangulata volt a tóparti végállomásnak.

Az utolsó kép BPG-806-ról készült. A helyi vonalhálózat átszervezése lassan már érik, tavaly nem sokon múlott, hogy bevezessenek egy új rendszert, ahol a decentrumok jelentősége csökkent volna új, hosszú, átmérős vonalaknak köszönhetően. Viszont e viszonylatok vonalvezetése bonyolult volt, és a nem épp ütemes, negyven perces követési idővel közlekedtek volna, igaz a legtöbb helyen fonódva, ami máris 20 perc. Ezt egyelőre elkerülte a város, de a tendenciákat látva lehet, hogy a közeljövőben itt is lesz egy teljesítménycsökkentéssel egybekötött átszervezés (illetve kisebb ritkítások már voltak is az elmúlt egy-két évben).

Főoldal